Amíg a víz az úr

Olvasom ma az indexen, hogy veszélyben van az édesvízforrások harmada, mert hogy túl gyorsan fogyasztjuk a vizet, gyorsabban, mint azt gondolnánk. És hogy a víz az új olaj – igaz, ez a megállapítás nem újdonság.

Fotó: pixabay.com

Nem akarom ezt megkérdőjelezni, sőt, nem bagatellizálni akarom a kérdést a következő gondolatsorral – a barátaim amúgy is nevetnek, amikor fenyegetően kijelentem, 30 év múlva nem lesz víz – nem tehetek róla, ez az egyik heppem. De valaki mondja már meg nekem, hogy mi a francért használunk mi mindenre ivóvizet Európa közepén? Mi a francért nem lehet esővízzel vécét öblíteni? Mi a francért nem lehet az ún. “szürke vízzel” mosni vagy takarítani? Mi a francért nem lehet tudatosabban élni? 

Persze, a környezettudatosság hálátlan. Én is utálom a konyhában csinos kis kocsmává alakuló üres PET-palack, aludoboz és papírhulladék tömkeleget. Azt meg még jobban, amikor az intelligens szomszéd (nyilván hosszan tétovázva a lépcsőházi bejárat előtt, hogy jobbra induljon a szelektív felé, vagy balra a hagyományos konténerhez) az összes létező cuccát egy kukába hajítja be. És azt is, akinek nagy gondot (és főként terhet) okoz a csokipapír, a cigicsikk, a papírzsebkendő még 300 méteren való cipelése, hogy a gyűjtőbe dobja. És azt is, aki 35 percig danolászva tombol a fürdőszobában, csak azért, mert élvezi, ha spriccel a zuhanyrózsa. Vagy szereti fogmosás közben végighallgatni a víz csobogását.

Fotó: maszi

De vissza az édesvízhez. Mikor értjük meg, hogy egyszer el fog fogyni? Lassan mondom. E l f o g f o g y n i. Nem lesz. Nem jön majd a csapból. Miért nem próbálunk meg most cselekedni? Miért nem lehet a lapostetős házakon zöldtetőt létrehozni? Miért nem lehet a családi házban lakóknak engedni, hogy felhasználják az esővizet? Miért nem lehet (és ez már nem csak a vízről szól) mondjuk autópályák mentén zöldfalakat “építeni”?

Miért nem lehet gondolkodni? Igaz, ahhoz először fel kellene ébredni.