maszi

Egy szakítás mindig nehéz. Főleg, ha nem klasszikus – nem párkapcsolati. Munkatársi, barátság vége, a közös munka legvége. Nehéz meghozni a döntést. Nem tudom, kinek nehezebb. Annak, aki meghozza, vagy aki tudomásul veszi? Ilyenkor nincs nagyon mit csinálni. Egyik oldalról sem. Talán csendben maradni és békét keresni. Szakítani valakivel, akivel évekig együtt dolgoztál, sokkal rosszabb,… Tovább »

Nem túl szép dolog egymást alázni egy kapcsolat végén a Facebookon, pláne a befejezés után, de az sem a legjobb dolog, ha az ember már a legeslegelején összevissza posztol képeket, szerelmes üzeneteket, hogy a világ tudtára adja, nincs egyedül. Én személy szerint rosszul vagyok az adott kérdéstől, a közösségin – azt gondolom – mindenkinek saját… Tovább »

Komoly gond van a világgal. Ma reggel a szokásos netstírölés közepette összefutottam a Gucci legújabb divatbemutatójának galériájával. Az élményt a velvet.hu közvetítette, ide kell érte kattintani. Bizony mondom, szörnyű. Nem tragikomédia, annál is rosszabb. Siralmas. Női ruhába bújtatott férfiak (fiúk) futkoznak föl-alá a kifutón, NŐI RUHÁBA BÚJTATOTTAK! Nem, nem személyes ízlésről van itt szó, hanem… Tovább »

Olvasom ma az indexen, hogy veszélyben van az édesvízforrások harmada, mert hogy túl gyorsan fogyasztjuk a vizet, gyorsabban, mint azt gondolnánk. És hogy a víz az új olaj – igaz, ez a megállapítás nem újdonság. Nem akarom ezt megkérdőjelezni, sőt, nem bagatellizálni akarom a kérdést a következő gondolatsorral – a barátaim amúgy is nevetnek, amikor… Tovább »

Nincs annál szebb, mint amikor egy új ismerkedés, találkozás, weboldal-készítés, blogírás, buszra felszállás, boltba, kávézóba érkezés esetén köszönünk – már akinek volt gyerekszobája, vagy ha az nem is, jóképességű szülője, aki jókor, jó helyen elmagyarázta, hogy illik kinyitni a szánkat (artikulálva), kiadni hangot (szavakká formálva, nem csak hümmögni), és a napszaknak vagy kornak megfelelően odaköszönni…. Tovább »