maszi

Láthatatlan ember

Ül a kávézó lépcsőjén, koszos, szürkére kopott, időrágta télikabátjában, feslett farmerjában, a lábán vagy két mérettel nagyobb cipő. Az arca megviselt, akár egy háborús harcosé, nagy, gondozatlan szakálla körülöleli az arcát, de tiszta a szeme, kontaktust keres. Közben lassan hull alá a tavaszi eső. Odakint fiatalok, mulatoznak, az öreget szekálják, kicsit tartanak is tőle, hátha… Tovább »

Kicsit (sem) másképp

Divatbemutató – kicsit másképp. Szombathelyen négy éve hódít szakadatlan a kezdeményezés, amely egy évben egyszer, egy rövid estére kifordítja a világot, közel hozza a szokatlant, megfacsarja az arra érzékenyek szívét, és még azokat is utoléri, akik soha nem foglalkoztak a kérdéssel. Nem kézzel épít akadálymentes járdaszegélyeket, nem tüntet az elfogadás mellett, nem beszél légből kapott… Tovább »

Nehogy bemenj, ott olvasnak!

Hétfőn elmentünk olvasni a gyerekekkel. Van egy olvasóklubunk – szeretünk szinte lehetetlen dolgokat életre hívni. Hiszünk benne. Szóval hétfőn elmentünk olvasni a gyerekekkel. Más gyerekeknek. Húsvéthétfőn – ugyanis a programot szervezőknek az a jópofa ötlet jutott az eszébe, hogy idén – két év után – nem rajzfilmet vetítenek, hanem meseolvasást szerveznek. Volt kis kuckós termünk,… Tovább »

Hello Darwin!

Olyan különösek az emberek. Elfoglalva a saját ki világuk okozta luxussal, nem gondolva tovább a napokat. Ma különös, különleges emberekkel találkoztam, olyanokkal, akik a szívükkel látnak. Mélyen a szívedbe. És a fejedbe. De nem csak ezért különlegesek. Ülnek, néznek, lélegeznek, beszélnek, gondolkodnak, olyanok, mint bárki más. (Bárki más, értsd: a darwini elmélet szerint az ő… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!