maszi

Két ember között a legrövidebb út az okostelefon. Ja nem, a mosoly!

Te is utálod, amikor mások a telefonjukat nyomkodva, fel se nézve, kijelzőbe bújva közlekednek, miközben – a szó szoros értelmében – az orrukig se látnak, neked pedig kerülgetned kell őket? Figyeled, hogy csak lehajtott fejjel járnak, és direkt nem néznek fel? És azt látod, hogy közben mégis kinyílnak, és levetkőzik a tipikus magyar virtust – hogy… Tovább »

Nézz felfelé!

Tegye fel a kezét az, de őszintén, aki szokott “csak úgy” elindulni, hogy körbenézzen, hol lakik. Nem csak a megszokott utcákat járni, munkába és munkából rohanni, hanem igazán körbenézni. Az utcákon, az épületek között. Megcsodálni a kerület, a város vagy épp a városrész szépségeit. Netán bemerészkedni olyan területekre, ahol semmi dolga, csak megnézni magának, hol… Tovább »

A hajléktalan-sztori

Fantasztikus könyv Szilasi László, A harmadik híd című regénye. Pedig nem nagyon tudtam, mire is számítsak, bevallom, korábban még sosem hallottam az íróról. Apa ajánlotta a könyvet, kérte, hogy vegyem meg neki, ha már én többet cirkálok könyvesboltokban, de hogy ő honnan szerzett tudomást róla, még mindig nem tudom. Csak hogy azt mondta, nagyon jó… Tovább »

Nehogy bemenj, ott olvasnak!

Hétfőn elmentünk olvasni a gyerekekkel. Van egy olvasóklubunk – szeretünk szinte lehetetlen dolgokat életre hívni. Hiszünk benne. Szóval hétfőn elmentünk olvasni a gyerekekkel. Más gyerekeknek. Húsvéthétfőn – ugyanis a programot szervezőknek az a jópofa ötlet jutott az eszébe, hogy idén – két év után – nem rajzfilmet vetítenek, hanem meseolvasást szerveznek. Volt kis kuckós termünk,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!