Kedves és szerethető, jópofa lányregény. Egy barátom ajánlására vettem kézbe Imre Viktória Anna második regényét, Az Őrült Hold alatt címűt, ráadásul azzal az ígérettel, hogy még jobb lesz, mint a Kísértés Rt.. Összességében pedig tényleg, annak ellenére, hogy valóban lányregény (ez nem baj, csak én nem ugrálok értük), ellenben okos, szórakoztató és kalandos is. Tetszik… Tovább »
Az Őrült Hold alatt
Kedves és szerethető, jópofa lányregény. Egy barátom ajánlására vettem kézbe Imre Viktória Anna második regényét, Az Őrült Hold alatt címűt, ráadásul azzal az ígérettel, hogy még jobb lesz, mint a Kísértés Rt.. Összességében pedig tényleg, annak ellenére, hogy valóban lányregény (ez nem baj, csak én nem ugrálok értük), ellenben okos, szórakoztató és kalandos is. Tetszik… Tovább »
Nem nagyon olvastam még olyan könyvet, ahol végig viszketett a tenyerem, hogy valakit jól pofán vágjak a szereplők közül. Azt hiszem szórakoztató, vicces könyvre számítottam, amikor ennek nekiálltam, de nem jött be a várakozás, ugyanakkor mégsem vagyok csalódott, mert tökéletesen lefestett egy olyan világot, amivel soha nem tudtam azonosulni. Szögezzük le az elején: nem, nem…
Nem tudom, akarok-e gyereket. Nyilván foglalkoztat a kérdés, és ezért teszem fel, de senki ne higgye, hogy ha egy nő kijelenti: “nem akarok”, akkor az pont a fordítottját jelenti. Ebben a témában biztos nem. Ott és akkor azon a ponton, abban a pillanatban így gondolja. Aztán lehet, hogy másnap, egy hónap múlva, 5 évvel később…
Repülni jó. Óriásgépeken ülve, sosem látott magaslatokból szemlélni az alattunk lévő világot, hihetetlen sebességgel jutni el az utazás végcéljához, szárnyak nélkül a felhő fölé emelkedni – a repülés nem véletlenül vonzza az embereket a kezdetek óta. Az pedig külön öröm, hogy a repülés „általánosodásával” egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy gépre szállva maguk is repüljenek….
Hideg van. Furcsán hideg. Pedig tudom, hogy vársz a vasútállomáson. Megígérted, én meg érzem is. Mindig érzem, mintha soha nem távolodnál el. De mostanában sokszor vagy távol. Pedig ugyanúgy hívsz. Ugyanolyan a hangod. Ugyanolyan minden. Mégis érzem. Tudom. Előbb tudom, mint te. Ez feszít belül. Téged is feszít, de téged más miatt. Pedig tudom az…
Komolyan elegem van. Elegem, hogy nem olvasok másról a neten, mint hogy mivel fogyjak az utolsó pillanatban nyaralás előtt (igen, már csak két hét és indulok), melyik a legelőnyösebb fürdőruha-bikini-trikini-akármi, amiben feszíthetek, hogyan húzzam be a hasam, hogy (végre) jó képek készüljenek rólam, most pedig azt látom, mit ne egyek a strandon, hogy ne hízzak…
Kicsit meglepődtem, amikor az Agatha Raisin-sorozattal kapcsolatban a neten bujkálva beírtam a keresőbe a “spenótos halálpite” szavakat, és két verzióban dobta ki, a második volt a “spenótos halálpite könyv”. Nem akarom ezt bolygatni, de el tudom képzelni, hogy a sütis krimisorozat mellett volt, aki utánanézett az elkészítésnek. Vagy nem, csak lusta volt beírni, a google…
Imádom az internetes portálok ingyen (a szolgáltatói díj megfizetése után viszonylag olcsón, néha) elérhető okosításait, esetleg téveszméit, egymásnak ellentmondó életvezetési tanácsait. Igyál elég (értsd minimum 2,5 liter) vizet naponta kontra nehogy sok vizet igyál, mert belehalhatsz. Csökkentsd a súlyod, egyél mindent édesítőszerrel kontra nehogy édesítőszert tegyél a teába, mert cukorfüggőséget okoz. (Olvasom az egyik oldalon,…