maszi

Ez egy olyan könyv, amit nem jut eszedbe elolvasni, ha meglátod a borítót, inkább elfordulsz, mint hogy közelről tanulmányozd. Ijesztő, sötét, ráadásul horror sztorit sejtet, és mivel le sem veszed a polcról, sosem fogod megtudni, hogy az ifjúsági irodalom egyik legszórakoztatóbb, legviccesebb könyvéről maradsz le. Gévai Csilla Lídia, 16 című regényét pedig akkor is el kell olvasni!… Tovább »

Olykor mindannyian kerülünk válságba. A szürke hétköznapok, hajtós munka vagy egy egyszerű megfázás is taszíthat minket olyan mély gödörbe, amikor nem hogy kimozdulni, de még csak olvasni sincs kedvünk. Pedig az olvasás fel- és kiszabadít, oldja a stresszt, új utakra vezet. Van azonban úgy, amikor a legaktívabb könyvmolyok is árnyékként vonszolva magukat tanácstalanul álldogállnak a könyvespolc… Tovább »

A mai gyerekek nem olvasnak. Legalább is ezt halljuk mindenhonnan, funkcionális analfabétákról szólnak a statisztikák, elrettentő példákról számolnak be a tanárok, kevés könyv fogy a piacon. Mi két éve indítottunk egy ifjúsági olvasóklubot, és köszönjük, jól van. Heroikus vállalkozásként cikkezett a kezdeményezésről a helyi sajtó, amikor elindult útjára a klub, valójában magunk sem gondoltuk, mekkora… Tovább »

Nem nagyon tértem magamhoz ettől a könyvtől. Igaz, nincs negyed órája, hogy befejeztem, de olyan súlyos nyomással nehezedik rám, hogy szinte fulladok, és nagyon nehezen hiszem el, hogy mindezt csak olvastam. Súlyos, nehéz könyv, valós képekkel, pontos társadalmi és helyzet ábrázolással, mély érzelmekkel. Németh Eszter első könyvétől valami könnyed szórakoztatást vártam. Kötéltánc címmel tulajdonképpen mindenre… Tovább »

Kedves és szerethető, jópofa lányregény. Egy barátom ajánlására vettem kézbe Imre Viktória Anna második regényét, Az Őrült Hold alatt címűt, ráadásul azzal az ígérettel, hogy még jobb lesz, mint a Kísértés Rt.. Összességében pedig tényleg, annak ellenére, hogy valóban lányregény (ez nem baj, csak én nem ugrálok értük), ellenben okos, szórakoztató és kalandos is. Tetszik… Tovább »

Tetszik nekem ez a könyv. Jó humorral fűszerezett, intelligens és szórakoztató. Pedig én egy ideje igyekszem elmenekülni a naplóregényektől, mivel a kortárs ifjúsági irodalom nagy százalékban első szám első személyben, azon belül is napló formában íródik. Amúgy nincs ezzel baj, tegye fel a kezét, aki soha nem ült oda a füzet, emlékkönyv, gép elé, hogy… Tovább »

Fantasztikus könyv Szilasi László, A harmadik híd című regénye. Pedig nem nagyon tudtam, mire is számítsak, bevallom, korábban még sosem hallottam az íróról. Apa ajánlotta a könyvet, kérte, hogy vegyem meg neki, ha már én többet cirkálok könyvesboltokban, de hogy ő honnan szerzett tudomást róla, még mindig nem tudom. Csak hogy azt mondta, nagyon jó… Tovább »

Vannak félelmetes könyvek. Nem azért, mert az ember lerágja olvasás közben a tíz körmét, vagy nem mer éjjel kibújni a takaró alól, hátha elkapja a főszereplő fenevad, hanem mert egyszerűen igazak. Vagy igazak lehetnek. Amikor nekiálltam a Kártyavárnak, elsőre csak a híre vonzott. Aki ajánlotta, látta a könyvből készült sorozatot is, és – talán nem… Tovább »

Nem vagyok elájulva. Olvastam egy ifjúsági regényt, név szerint az Üvegtrón címűt. Az olvasó klubban ajánlották, én meg éppen olvasási nehézségekkel küzdöttem (értsd nem bírtam eldönteni, milyen irodalomra vágyom), így akadt a kezembe. Aztán nekiálltam, de az első tizenpár fejezet után letettem. Csak kerülgettem. Nem tetszett. Nem tudtam azonosulni a szereplőivel, a gondolataikkal, annak ellenére,… Tovább »

Régóta vártam erre a könyvre. Tavaly karácsony előtt, amikor benyújtottam a választható listát az ünnepre meglepetésnek szánt és szóba jöhető könyvekre, ez is felkerült. (Sajnos csak a harmadik helyre írtam fel, és megfeledkeztem a fontos tényről, miszerint a férfiak lineárisan olvasnak és gondolkodnak – tehát ha megvan az első (két) kötet, eszükbe sem jut megvenni… Tovább »