maszi

Egy ideje jegelem ezt a gyerekkérdést – itt a blogon és amúgy a hétköznapokon is. Nem csak azért, mert szokásom 2-3 (néha 5-6) havonta visszatérni a témára (és ezt nem kívánom megváltoztatni), hanem mert közben rengeteg impulzus ér, és bizony, az ember (és főleg a gondolatai) változnak. Legutóbb nagy vihart kavart a gyerekvállalással kapcsolatos irigykedésem,… Tovább »

Elismerésre már pedig szükségünk van. Mindenkinek. És nem csak akkor, amikor a gödör alján érezzük magunkat, akkor is, ha minden rendben van körülöttünk. Mindez a Liebster Blog Award kapcsán jutott az eszembe, amikor az általam díjazott egyik blogger azt írta, különösen jól esik neki most az elismerés, amikor lent van, mert adott neki egy lökést felfelé…. Tovább »

Szögezzük le az elején: nem vagyok sorozatfüggő. Még csak tévét sem nézek gyakran. Ennek nem az az oka, hogy nem akarok – akarok én, de borzalmas a kínálat, az esetek nagy többségében pedig egész egyszerűen nincs rá időm. Szóval, ha néha-néha a képernyő elé keveredek, többéves és megbízható, csajos filmeket vagy sorozatokat keresek – kellő… Tovább »

Túl vagyok már azon, hogy újévi fogadalomként a “most aztán tényleg sportolok idén” kezdetű ígérettel indítsak. Azt is be kellett látnom, hogy minden erőfeszítésem ellenére sem fogok legalább 15 centit nőni, nem leszek madárcsontú filigrán alkat, körte alakom van (ha rosszul kelek, nyilván találok erre más jelzőt is), és becsszó, hogy nem a tévéből és… Tovább »

Amikor gyerek voltam, mindig vágytam rá, hogy egyszer majd, amikor felnőtt leszek, igazi felnőtt beszélgetésekben vegyek részt. Akkor majd kiderül, miről beszélnek a nagyok (komoly és felelősségteljes témákról – gondoltam), közben sokáig fent lehet maradni, és nem csak üdítőt vagy vizet lehet inni – kisgyerekként mindez megközelíthetetlen és hihetetlenül vonzó volt. A szüleim vendégségbe jártak és vendégeket… Tovább »

Vicces, könnyed és szórakoztató – ráadásul segít belelátni a másik nem fejébe. Katarina Mazetti könyve pont attól válik szerethetővé, hogy a két, egymással teljesen ellentétes értékrenddel, gondolkodással és főleg mentalitással rendelkező embert ránt egymás mellé, a könyvtáros, özvegy Desirée-t és a tehenekkel gazdálkodó Bennyt, hogy aztán párkapcsolati bukdácsolásukat kövessük nyomon. Ráadásul Mazetti tud valamit, amire… Tovább »

Nem lehet az az indok, hogy öregszem, de még csak az sem, hogy utálom az ilyen átvett ünnepeket, egész egyszerűen nem töröm a fejem abban, hogyan díszítsem kis szívecskékbe a lakást, milyen új szív alakú tortaformáért birkózzak a hipermarketben, még csak akciós bonbont sem akarok venni, mert a hétvégén itt a szerelmesek napja. Nem az… Tovább »

Őszintén örülnék, ha ez az egész április 1-jén látott volna napvilágot, ha kiderülne, hogy az egész csak kacsa. De lényegét tekintve teljesen mindegy, hogy viccnek szánták-e vagy sem, mert a szingliadó nem csak elképesztő ötlet, de még viccnek is rossz. Komolyan, én mindent megértek. Megértem, hogy ösztönözni kellene a fiatalokat, hogy minél korábban vállaljanak gyereket,… Tovább »

Nem mehetek el szó nélkül a legutóbbi, nagy netes és utcai nyüzsgést kiváltó, a női önmegvalósítás fogalmának kihirdetése mellett. Nem fogok politizálni, lényegét tekintve teljesen mindegynek tartom, hogy ki beszélt arról, hogy a nőknek a gyerekszülés a dolga, tulajdonképpen csak azért morgok, mert a nőiességet, a női sikert és a női önbecsülést akarják mások meghatározni…. Tovább »

Új barátokat kaptam, a pasim barátai az enyémek lettek, és az én barátaim az övé is – hallom a mondatot a kávézóban. Kis társaság, egymásra licitálva sorolják, hány új ember szeretetét sikerült megnyerniük a barátjuk, barátnőjük által. Én meg csak pillogok – az én barátaim az enyémek, nem közösködünk. Nem azt akarom mondani, hogy nem… Tovább »