Komolyan őrület, hogy miután az egész világ a “diéta-feszespopsi-boldogélet” hármasa körül mozog, nem lehetséges, hogy csak úgy megegyünk-elnyaljunk-rágcsáljunk valamit (akármit, bármit), anélkül, hogy lelkiismeret-furdalást ne éreznénk. Pedig, amikor az ember (lánya) kicsit odavan, vagy éppen olyanja van, szükséges, hogy mindenféle negatív érzés nélkül nassoljon, egyen egy csokit vagy amit kíván. Tudom, midenki tudja, a dolog lényege… Tovább »
A csoki nem bűn!
Komolyan őrület, hogy miután az egész világ a “diéta-feszespopsi-boldogélet” hármasa körül mozog, nem lehetséges, hogy csak úgy megegyünk-elnyaljunk-rágcsáljunk valamit (akármit, bármit), anélkül, hogy lelkiismeret-furdalást ne éreznénk. Pedig, amikor az ember (lánya) kicsit odavan, vagy éppen olyanja van, szükséges, hogy mindenféle negatív érzés nélkül nassoljon, egyen egy csokit vagy amit kíván. Tudom, midenki tudja, a dolog lényege… Tovább »
Nem nagyon olvastam még olyan könyvet, ahol végig viszketett a tenyerem, hogy valakit jól pofán vágjak a szereplők közül. Azt hiszem szórakoztató, vicces könyvre számítottam, amikor ennek nekiálltam, de nem jött be a várakozás, ugyanakkor mégsem vagyok csalódott, mert tökéletesen lefestett egy olyan világot, amivel soha nem tudtam azonosulni. Szögezzük le az elején: nem, nem… 
Biztos voltál már úgy, hogy valamit eltüntettél, de inkább magától tűnt el, és biztos voltál benne, hogy hol hagytad, de mégsem volt ott, aztán kerested és nem találtad, aztán nem kerested, és pont ott volt. Ott, ahol elhagytad. Ahol utoljára láttad. Egyszer csak előkerült – magától. Van ez a könyv, és valami ilyesmiről szól. A… 
13 százalékon áll a telefonom töltöttsége. Ugyanazon a 13 százalékon, ahol én is vonszolom magam ilyenkor csütörtök éjjel, amikor már nagyon fogy a lendület, amikor már nincs erő, amikor nem érdekel, hogy kint a bejáratnál órák óta ég a villany, amikor dübörög a háttérben a Radiohead, amikor csendes estén, magányszőtte csendben csak a kijelző világít…. 