maszi

Vasárnap este van, én meg órák óta ülök a gép előtt, néha cikket olvasok, néha írok ide is, közben előkerül a napok óta kacsintgató könyv is, de minduntalan vissza-visszatérek a géphez. Vagy a telefonom kijelzőjéhez. Nem normális dolgokat csinálok, a Facebookot nézegetem. Ki hol jár? Ki melyik bölcs idézetet találta meg mára? Ki hogy érzi… Tovább »

Nem nagyon tértem magamhoz ettől a könyvtől. Igaz, nincs negyed órája, hogy befejeztem, de olyan súlyos nyomással nehezedik rám, hogy szinte fulladok, és nagyon nehezen hiszem el, hogy mindezt csak olvastam. Súlyos, nehéz könyv, valós képekkel, pontos társadalmi és helyzet ábrázolással, mély érzelmekkel. Németh Eszter első könyvétől valami könnyed szórakoztatást vártam. Kötéltánc címmel tulajdonképpen mindenre… Tovább »

Nem túl szép dolog egymást alázni egy kapcsolat végén a Facebookon, pláne a befejezés után, de az sem a legjobb dolog, ha az ember már a legeslegelején összevissza posztol képeket, szerelmes üzeneteket, hogy a világ tudtára adja, nincs egyedül. Én személy szerint rosszul vagyok az adott kérdéstől, a közösségin – azt gondolom – mindenkinek saját… Tovább »

Tulajdonképpen bírom a kérdőíveket. Kifejezetten jól szórakozom az olvasási és vásárlási szokásokra vonatkozó kérdéseken, szívesen segítek a szakdolgozatukhoz kutatómunkát végző (már amelyiket annak lehet hívni) fiataloknak, néha dohogok, ha nem válaszolhatok egy adott témakörben (mondjuk mert nem vagyok anyuka, de ettől még lehet a gyereknevelésről véleményem), szoktam szavazni, hogy melyik ruha melyik énekesnőn, színésznőn, ismert… Tovább »

Elindulok a neten. Korán reggel kávézás közben megnyitom a Facebookot, és végre megtudom, mit is tehetek magamért. Csak a nekem szóló oldalak aktuális (vagy ezeréves, de aktuálisan megosztott cikkeit) nézegetem, különös figyelmet szentelve a nőknek szóló posztoknak. Először is kiderül, miért jó a reggeli kávéfogyasztás, de aztán kétségbeesek, mert rájövök, csak pár órával később kellene… Tovább »

Újfent terjed mostanában a Facebookon egy komoly lista, ami azt taglalja, mire jók a mai huszonéves lányok. Nem is lista, csak hozzászólások összefoglalása, miközben bármelyik oldal, ahol felbukkan, ugyanazt a “kontrolcé-kontrolvé” megjegyzést is odafűzi: nem akarunk senkit megbántani, célunk a szórakoztatás. Nem vagyok huszonéves, ezt szögezzük le az elején. Nem volt az annyira régen, de… Tovább »

“Tudom, senki nem olvassa, de néha amikor unatkozom, vajjal kenem be magamat, bebújok egy hálózsákba és végigcsúszok a konyhapadlón, eljátszom, hogy csiga vagyok.” Sokadik ismerősömnél látom ezt a kiírást a Facebookon a napokban, gondolom a klasszikus terjedő hülyeség, amikor megpróbáljuk mérni, vajon hány embert sikerült interakcióra buzdítanunk, ha már az esős pünkösdhétfőn nem lehet tavasz-szelfit,… Tovább »