maszi

Egyedül, mobiljukat nyomkodva reggeliznek a magyarok – olvasom ma, kivételesen a laptopom előtt ülve, miközben ebédelek. A kivétel a laptopnak is szól meg az ebédnek is, jellemző, hogy PiciLá mellett a fotelban eszem, ha ketten vagyunk, és valószínűleg marad is ez a szokás, amíg el nem jön az etetőszékes időszak. (A másik lehetőség, hogy apukájával… Tovább »

Nem vagyok benne egészen biztos, hogy miért gondoljuk, játszani csak gyerekként lehet. Ritka ugyanis, hogy az ember (lánya) magának keressen bármilyen társast, kártyapaklit, fejtörőt, és valljuk be, maximum akkor bámulunk nosztalgiával eltelve a polcokon sorakozó dobozokra, ha a rokon gyerkőcnek kell szerezni valami meglepetést egy-egy ünnep alkalmából. Pedig játszani jó, felnőttként is, még ha nem is… Tovább »

13 százalékon áll a telefonom töltöttsége. Ugyanazon a 13 százalékon, ahol én is vonszolom magam ilyenkor csütörtök éjjel, amikor már nagyon fogy a lendület, amikor már nincs erő, amikor nem érdekel, hogy kint a bejáratnál órák óta ég a villany, amikor dübörög a háttérben a Radiohead, amikor csendes estén, magányszőtte csendben csak a kijelző világít…. Tovább »

Vasárnap este van, csendes a belváros, lassú haldoklásban a Fő tér, szomorú, üresen tátongó teraszok, pedig dühöng a kánikula, idén talán még nem is volt ennyire jó az idő. Jólesik a talpamnak a térkő forrósága, sugározza a szinte augusztusi hétvége melegét. Hárman vagyunk, lassan ballagunk befelé szimpatikus kávézót, sörözőt keresve, de nem egyszerű. Vannak rutinos… Tovább »

Vihogunk. Mint a 16 éves kamaszok a ház előtt rajtakapás előtt, bringákat a bokornak támasztva, csak vihogunk. Egy házban lakunk a barátainkkal, talán egy kicsit féltünk is tőle az elején, hogy jószomszédi iszony vagy viszony lesz, de most, amikor vihogunk egy hosszú hét után, nincsenek kérdések. Támasztjuk a falat és egymást. Hosszú hét volt, stresszes,… Tovább »

Hetek óta sóvárogva nézegetem (felváltva) a butikok kirakatában villogó bikiniket és a szomszédos fagyizó édestölcsérében bujkáló csokoládé-málna-eper-tiramisu-somlóigaluska (igen, somlói galuska fagyiban!) gombócokat. Kicsit örülök, amikor reggel pont be tudom csúsztatni az öv végét a farmer második bújtatójába, közben meg azon töröm a fejem, mennyire leszek hullafáradt, amire este hazaérek, úgy értem érzek-e majd késztetést a… Tovább »