maszi

Innentől kezdve örök második leszel – mondta a legjobb fiúbarátom, maga is két(leány)gyerekes apuka, amikor kiderült kislányt hordok a szívem alatt. Persze tudtam, hogy ő lesz nekünk a legfontosabb, pláne apukájának, de hogy mindenek felett elsősorban anya vagyok és csak utána én – ez egészen máig nem esett le. Pedig írtam bőven a megszületett paraanyáról,… Tovább »

Korábban inkább pozitív felhanggal bíró negatív tulajdonságnak, munkahelyen, állásinterjún, általános jellemzésnél pedig jó beugrónak gondoltam, hogy maximalista vagyok. Mert tényleg az vagyok. Aztán rá kellett jönnöm, hogy ez nem annyira pozitív dolog, sőt, ráadásul ahelyett, hogy katalizátorként működne bennem, kiderült, hogy kézenfogta a parázást is. Az egész azzal kezdődött, hogy ügyes gyerek voltam. Jól tanultam,… Tovább »

Ülök a csendben, valahonnan hátul lüktető dal kúszik a fejembe, talán csak képzelem, hogy a világ akar mondani valamit, vagy a vörösbor, ami ott kavarog komótosan a pohárban, semmi sem biztos, csak az, hogy egyre mélyebben vagyok, lelki mélységekben jutok egyre előrébb, és cseppet sem bánom, kell ez a csend, ez a magány, hogy kicsit… Tovább »

Ahogy a forró víz lassan mossa a bőrömet, mint egy új napra ébredés, söpör át rajtam az öröm. A forró víz lemossa a koszt, amit mások hagytak rajtam, nem fizikailag, a szavaikkal. Ahogy a gőzölgő kávé átjárja a bensőmet, ahogy nem akarom engedni ezt a pillanatot, ahogy várom, hogy este megpihenj mellettem, hogy búgjon a… Tovább »

  Legyen gyerek, vagy ne legyen? Általánosan visszatérő kérdés. Nagyjából 25 év felett, főként ha párkapcsolatban él az ember lánya (fia), folyton folyvást megkapja ezt a kérdést. (Ha házas, akkor hatványozottan.) És nem csak a szüleitől. Meg az ismerőseitől. Meg a rokonaitól. A boltban. A buszon. A lépcsőházban. A főnökétől. A kollégáitól. A gyerekes barátaitól…. Tovább »