maszi

Kedves Melegfront! Mindig nagyon örülök, ha megérkezel, pláne akkor, amikor érkezéseddel laza plusz 25 fokos hőmérsékletet generálsz (az előző napi 17 fokhoz képest). Jót tesz ez nekünk, embereknek, a szikrázó napsütés és a ránk szakadó, szinte nyomasztó meleg. Olyannyira jót tesz, hogy teljesen szétesünk a hatásodtól, és alapvető dolgokat hajmeresztő módon kezdünk csinálni, mondjuk a közlekedésben…. Tovább »

Mi, nők, hajlamosak vagyunk az énidő kiosztásakor csak magunkra gondolni. Nem igazságot szeretnék tenni a világban (dehogynem!), de azért kicsit faramuci a helyzet, amikor a magunkért küzdés közben elfeledkezünk arról, hogy a másik is ember. Igen, a másik. A férfi. Mert az énidő neki is jár. Nem ritkán hallom társaságban, amikor egy-egy fél kibukik azon,… Tovább »

Szeretném azzal kezdeni, hogy hát ez olyan izé. Tudjátok, az az izé, amit akkor mondunk, amikor izé. Mert ez a könyv olyan. Izéféle. Ettől pedig kicsit keszekuszán érzem magam. Mert nálam egy könyv vagy jó vagy nagyon jó (és további fokozási fázisok) vagy rossz, bűnrossz és társai, de izéféle nem szokott lenni. Hát ez az…. Tovább »

Nem nagyon olvastam még olyan könyvet, ahol végig viszketett a tenyerem, hogy valakit jól pofán vágjak a szereplők közül. Azt hiszem szórakoztató, vicces könyvre számítottam, amikor ennek nekiálltam, de nem jött be a várakozás, ugyanakkor mégsem vagyok csalódott, mert tökéletesen lefestett egy olyan világot, amivel soha nem tudtam azonosulni. Szögezzük le az elején: nem, nem… Tovább »

Meleg van. Ez nem azért írom, mert beszélek a virágoknak locsolás közben (amúgy is szoktam, a sütiknek is szüksége van szeretetre), hanem mert a napok óta hűségesen kitartó kánikula nem tágít, és bizony, lassan fejre megy. Meleg van. Ott vannak például a posztok a közösségin, szerintem egy új őrület van születőben (fotózd a hőmérőt az… Tovább »

Álmos a reggel, a bágyadt napsütést csak az élénk szél fújja az arcunkra, ahogy a megállóban várunk, robog a busz előre, ébredezik a reggel, nő a  forgalom, tanszünet van, csak az indul, akinek tényleg mennie kell. És a feltartóztathatatlan öreglány. Hosszú hétvége volt, majdnem éhen haltunk, hiába a teli hűtő és az előrehozott, aprólékos bevásárlás,… Tovább »