Mindannyian éreztünk már olyat egy-egy megfáradt estén, hogy jó lenne, ha a vendégeink önszántukból távoznának és nem nekünk kellene őket hazaküldeni. Mert az ember (lánya) sem sértődést nem akar, sem a rossz vendéglátó színében feltűnni. Vannak mégis nehéz helyzetek, amikor muszáj a másik tudtára adni, eljött a távozás ideje. De hogy csináljuk? Vicces és kevésbé vicces megoldási tippek egy helyen.
Fotó: pixabay.com
Sokszor beszélünk erről baráti társaságban vagy családi körben: “hú, a tegnap este soha nem akart véget érni, negyed 2-kor még mindig itt ültek.” Vagy másnap a munkahelyen: “akármit követtem el, egyszerűen nem értették, hogy a bulinak régen vége.” Ugye ismerős? Persze más, ha az ember ottalvós programot szervez, és megint más, ha rendezvényre megy. Emlékszem, régen jártunk olyan bulikba, ahol egész egyszerűen felkapcsolták az lámpákat, ha vége volt a programnak, és ma is vannak bejáratott módok egy-egy party befejezésére: pl. a TV Maci szignálja, amikor egyértelmű, hogy takarodó van.
De azért otthon mégsem lehet egy dallal készülni, hogy itt a vége, fuss el véle. Jöjjenek a praktikák, amiket érdemes kipróbálni:
Fotó: pixabay.com
Ásítozol
Az ásítás ragadós. Tudományos kutatások próbálják lerántani a jelenségről a leplet, bár konkrét és biztos alapokon nyugvó magyarázat a mai napig nem létezik. A legáltalánosabban elfogadott elmélet szerint az ásítás nem csak a saját alvásigényünket jelzi, hanem fontos szerepe van a csoporton belüli alvás szinkronizálásában is. De valljuk be, ez gyakran nem jön be.
Fotó: pixabay.com
Megjelensz pizsamában
Kicsit fura jelenet amikor a házigazda pár percre távozik a fürdő- vagy hálószobába, hogy aztán pizsamában térjen vissza. Persze, hogy egyértelmű jele, hogy szeretnél lefeküdni aludni, de valószínűbb, hogy a többieknek elsőre a hálóruhán látható minták és formák lesznek fontosabbak – ezáltal új utat nyitva a beszélgetésben: pl. kinek milyen élménye van a délutáni, óvodai alvásról, ki szereti a pizsamát és ki a hálóinget, és még sorolhatnám.
Fotó: pixabay.com
Ez az utolsó kör!
Ez a felkiáltás gyakran elhangzik, legyen szó otthoni vendégfogadásról vagy egy kocsmai beszélgetésről. Az utolsó körrel csak az a baj, hogy rendkívül hosszúra nyúlik, hirtelen ezer téma kerül elő, amit még pont akkor este kell megbeszélni, valaki csak önt magának még egyet, vagy ha mégsem, a régen kiszáradt poharak felett malmozol – az utolsó körnek jó ideje vége, és mégis mindenki itt van.
Fotó: pixabay.com
Nyolcszor elmondod, hogy reggel korán kell kelned
Nem működik. Mindenki másnak is. De hiszen olyan ritkán találkoztok! Különben is, néha belefér, hogy csak pár órát aludjál. Hiszen huszonévesként is ezt csináltátok. És nem számít, hogy elmúltál harminc.
Mi a megoldás?
Egyetlen megoldás létezik, ha a barátaiddal időben (tehát általánosan) tisztázod a kérdést, ne legyen sértődés, ha azt mondod, ennek az estnek vége. Nem sértésnek, piszkálódásnak vagy bármi másnak szánod, egyszerűen így a korrekt és az egyértelmű, ne kelljen már pótcselekvésbe kezdened. “Elfáradtam, legyen vége!” Akkor nincsenek felesleges körök, célozgatások és rossz érzés. És egy jó este élményével lehet hazamenni és lefeküdni aludni.
Ha tetszett a bejegyzés, gyere és csatlakozz a Facebook oldalamhoz, vagy iratkozz fel a hírlevélre. Mondd el a véleményedet, oszd meg a bejegyzést, ha tetszett a poszt, és olvasd el a többit is!
Kommentek