<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>maszi</provider_name><provider_url>https://maszi.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maszi</author_name><author_url>https://maszi.cafeblog.hu/author/maszi/</author_url><title>35 (fok) felett</title><html>&lt;p&gt;Meleg van. Ez nem azért írom, mert beszélek a virágoknak locsolás közben (amúgy is szoktam, a sütiknek is szüksége van szeretetre), hanem mert a napok óta hűségesen kitartó kánikula nem tágít, és bizony, lassan fejre megy. Meleg van.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://maszi.cafeblog.hu/files/2015/07/blue-sky-722233_1280.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-421&quot; src=&quot;https://maszi.cafeblog.hu/files/2015/07/blue-sky-722233_1280.jpg&quot; alt=&quot;blue-sky-722233_1280&quot; width=&quot;1280&quot; height=&quot;851&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ott vannak például a posztok a közösségin, szerintem egy új őrület van születőben (fotózd a hőmérőt az ablakban, megmondom ki vagy), amíg mindenki egymásra licitál, mennyire nem bírja a hőséget, vagy amíg összevissza posztolja a nyaralós képeit - ő bizony izzad a melegben, csak kicsit másképp.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://maszi.cafeblog.hu/files/2015/07/thermometer-693852_1280.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-422&quot; src=&quot;https://maszi.cafeblog.hu/files/2015/07/thermometer-693852_1280.jpg&quot; alt=&quot;thermometer-693852_1280&quot; width=&quot;1280&quot; height=&quot;960&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Azt viszont le kell szögezni, a jelen napok időjárása minden, csak nem kedvező. A gondolkodó embernek. (A többinek nagyjából úgyis mindegy.) Félelmetes, ahogy napközben egyre inkább lelassulnak, egyre nehezebben koncentrálnak, egyre dühösebbek. Fokról fokra nehezebben viselik a vidáman kacagó napsugárzást, a szikrázóan kék eget, a meleget.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A légkondicionált boltokban, irodákban dolgozók összehasonlíthatatlanul jobb arányban hozzák ezeken a napokon is a mosolygós, kedves formájukat, mint a naphosszat saját levükben fővők, akik más alternatíva híján a másikon próbálják levezetni a pórusaikból áradó hőséget.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://maszi.cafeblog.hu/files/2015/07/the-sun-470317_1280.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-425&quot; src=&quot;https://maszi.cafeblog.hu/files/2015/07/the-sun-470317_1280.jpg&quot; alt=&quot;the-sun-470317_1280&quot; width=&quot;1280&quot; height=&quot;1280&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ott van például a vasúti jegypénztárban dolgozó fiatal kollegina, aki a hűtött helyiségben 15 perce óriási elánnal, de főleg artikulálva próbálja bekiabálni a vele szemben álló külföldi fejébe (persze magyarul) az igét. Vagy a 30 fokos recepción üldögélő, aki pillanatok alatt felnyársalná a vele szemben (jogosan) érdeklődő ügyfelet, aki a rá nehezedő nagy teher (ugyancsak 30 fok a négy fal között) hatására korábban emeli a hangját, mint kellene. Vagy a körforgalomban vagizó huszonéves, aki nem ismeri a saját korlátait, és még csak nem is látja a körülötte közlekedőket, a szomjas harmincas, aki délután ötkor közel hullarészegen támasztja az asztalt, mert nem számolt a hőségben hirtelen fogyasztott 4 sör hatásával, az összevissza beszélő barátod, aki egész délután nem bírt a neveden szólítani, a dühös háziasszony, aki kénytelen még 3 fokot emelni a konyha jelenlegi hőmérsékletén, mert a főzés hőátadással jár.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Bizony, mindenkinek (m)elege van. Mindenki nehezen viseli. Mindenki fő a saját levében. A nyár meg csak kacag kajánul odakint, és még legalább két napig nem tágít - mi emberek pedig (talán) nem öljük meg egymást addig.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://maszi.cafeblog.hu/files/2015/07/palm-336688_1280.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-423&quot; src=&quot;https://maszi.cafeblog.hu/files/2015/07/palm-336688_1280.jpg&quot; alt=&quot;palm-336688_1280&quot; width=&quot;1280&quot; height=&quot;853&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Csak a virágok, odakint az erkélyen pihegő virágok várnak türelmesen a forró délután utáni hűsítő locsolásra. Meg a vigasztaló szavakra, hogy bírják ki. Nem bánom, kimegyek hozzájuk. Csendben hűvöset keresni.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mondom, meleg van.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ha tetszett a bejegyzés, gyere és csatlakozz a &lt;a href=&quot;https://www.facebook.com/pages/Maszi/101300690212555?ref=hl&quot;&gt;Facebook oldalamhoz&lt;/a&gt;, vagy iratkozz fel a hírlevélre. Mondd el a véleményedet, oszd meg a bejegyzést, ha tetszett a poszt, és olvasd el a többit is!&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://maszi.cafeblog.hu/files/2015/07/the-sun-470317_1280-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>