{"version":"1.0","provider_name":"maszi","provider_url":"https:\/\/maszi.cafeblog.hu","author_name":"maszi","author_url":"https:\/\/maszi.cafeblog.hu\/author\/maszi\/","title":"Igazi ny\u00e1r","html":"

V\u00e9gre igazi ny\u00e1r! - \u00edrja a bar\u00e1tn\u0151m \u00fczenetben. V\u00e9gre t\u00e9nyleg igazi - gondolom \u00e9s \u00e9rzem \u00e9n is id\u00e9n. Naps\u00fct\u00e9ssel, pihen\u00e9ssel, igazi kikapcsol\u00f3d\u00e1ssal. Olyan, amilyen r\u00e9gen nem volt.\u00a0<\/strong><\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/p>\r\n

T\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben szerintem az okozza ezt a dolgot, hogy valami olyat keres\u00fcnk feln\u0151ttk\u00e9nt, amit a gyermekkorban h\u00e1trahagytunk. Felh\u0151tlen sz\u00f3rakoz\u00e1st, gondtalan napokat, felt\u00f6lt\u0151 nyaral\u00e1st vagy kir\u00e1ndul\u00e1st, mindezt megsp\u00e9kelve val\u00f3di sz\u00f3rakoz\u00e1ssal. Mint gyerekk\u00e9nt. Amikor a ny\u00e1r csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogy l\u00e1bat l\u00f3gattunk a j\u00faniusi tan\u00e9vz\u00e1r\u00f3t\u00f3l\u00a0eg\u00e9szen a szeptemberi tan\u00e9vkezd\u00e9sig, nyaraltunk a sz\u00fcl\u0151kkel, l\u00f3gtunk a bar\u00e1tokkal, s\u00e1toroztunk \u00e9s kir\u00e1ndultunk \u00e9s nevett\u00fcnk \u00e9s l\u00e9legezt\u00fcnk \u00e9s tal\u00e1n bajunk sem volt. Legal\u00e1bbis az ide\u00e1lis eml\u00e9kk\u00e9pek ezt mutatj\u00e1k, holott biztos hogy volt b\u0151ven szerelmi v\u00e1rakoz\u00e1s \u00e9s v\u00e1gyakoz\u00e1s, net\u00e1n m\u00e9lab\u00fa (a szomsz\u00e9d sz\u00e9pfi\u00fa), ny\u00e1ri munka\u00a0(bors\u00f3fejt\u00e9s nagy \u00fczemben, mert a nagypapa kertj\u00e9b\u0151l bizony a 4. emeletre v\u00e1ndorolt az idei term\u00e9s), di\u00e1kmunka (musz\u00e1j volt zsebp\u00e9nzt keresni, mert anyu nem t\u00e1mogatta a bakancsv\u00e1s\u00e1rl\u00e1st) \u00e9s n\u00e9ha h\u00e1zi feladat (gyerekem, ma neked kell mosogatni \u00e9s\/vagy J\u00f3kai k\u00f6telez\u0151j\u00e9t m\u00e1r pedig elolvasod).<\/p>\r\n

De az idei t\u00e9nyleg igazi ny\u00e1r. Amikor van id\u0151, kedv \u00e9s f\u0151leg lehet\u0151s\u00e9g a Balaton partj\u00e1n strandolni, bar\u00e1tokkal d\u00e9lut\u00e1n vagy k\u00e9s\u0151 este hosszan besz\u00e9lgetni, olvasni \u00e9s l\u00e1bat l\u00f3gatni, pihenni \u00e9s felt\u00f6lt\u0151dni, szabads\u00e1g alatt a munk\u00e1b\u00f3l rendesen kiszakadni, a pihen\u0151s napokat teljes m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9lvezni. \u00dagy, mint gyerekk\u00e9nt. K\u00edv\u00e1ncsian \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u0151en, mintha rossz \u00e1lomb\u00f3l szabadult\u00e1l volna kor\u00e1bban, nem \u00e9rtve a kor\u00e1bbi g\u00fazsbak\u00f6t\u00e9st, amir\u0151l tulajdonk\u00e9ppen te magad tehetsz igaz\u00e1n.\u00a0<\/p>\r\n

\"Engedd el! L\u00e9gy spont\u00e1n!\" Ezerszer hallgattam ezeket a mondatokat. Megpr\u00f3b\u00e1ltam, t\u00e9nyleg igaz\u00e1n, tal\u00e1n akartam is, de valami akarva-akaratlanul g\u00fazsba k\u00f6t\u00f6tt. Kellett figyelni m\u00e1sra, m\u00e1sokra, a munk\u00e1ra, a h\u00e9tk\u00f6znapokra - mindenkire, csak magamra nem. Azt\u00e1n id\u00e9n ez megv\u00e1ltozott. A ny\u00e1r v\u00e9gre \u00fajra ny\u00e1r lett (\u00fagy, ahogy egy\u00e9bk\u00e9nt a t\u00e9l v\u00e9ge \u00e9s a tavasz is ebben az \u00e9vben), a pihen\u00e9s felt\u00f6lt\u0151d\u00e9s lett, a figyelem - bizonyos helyzetekben, de nem csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag - az eny\u00e9m.<\/p>\r\n

\u00c9s most az sem szegi a kedvemet, hogy odakint tombol a sz\u00e9l \u00e9s gy\u0171lnek a viharfelh\u0151k \u00e9s hogy ma elmaradt a strandid\u0151. Az idei v\u00e9gre igazi ny\u00e1r - viharral egy\u00fctt \u00e9s an\u00e9lk\u00fcl is.<\/p>","type":"rich"}