maszi

Hétköznapi ebéd

Napsütés, 30 fok, éhes a város. A déli harangszó hívogatóan csal ki mindenkit az utcára, kitört a nyári szünet, kicsik és nagyok, szorgosan dolgozók és a pihenést várók egyaránt rajzanak a kapukon kifelé, mindenki kajáért szalad, én is ebédért indulok. Az egyik szűk sikátor sarkánál idős néni áll, kezében pár forint. Nem kér hangosan, halkan… Tovább »

Igazi magyar ajándékot vennél, de mit?

Külföldi ismerősnek szeretnék igazi magyar ajándékot vinni – mondta ma egy Németországban élő barátom. Azonnal kezdődött az ötletbörze: fűszerpaprika, Túró Rudi, bor, Pilóta keksz. Aztán jöttek az ellenszavazatok: a xy terméket gyártó cég már nem is magyar, egy csomó mindent lehet venni külföldön. De akkor mi az igazi magyar ajándék? Mit lehet ajándékozni a külföldieknek?… Tovább »

Így küldd haza a vendégeidet!

Mindannyian éreztünk már olyat egy-egy megfáradt estén, hogy jó lenne, ha a vendégeink önszántukból távoznának és nem nekünk kellene őket hazaküldeni. Mert az ember (lánya) sem sértődést nem akar, sem a rossz vendéglátó színében feltűnni. Vannak mégis nehéz helyzetek, amikor muszáj a másik tudtára adni, eljött a távozás ideje. De hogy csináljuk? Vicces és kevésbé… Tovább »

4 ok, hogy ne fotózz állandóan nyaraláskor

Emlékszem milyen volt, amikor még filmes gépet vittünk magunkkal egy-egy kirándulásra, nyaralásra. Arra is emlékszem, milyen nehéz volt mérlegelni, hogy pont a legtökéletesebb pillanatot kapjuk le, meg arra is, mekkora csalódás volt, amikor az előhívásnál kiderült, nem jól fűztük be a 24 kockás filmet. És arra is emlékszem, sokkal többet néztünk és láttunk és élményt… Tovább »

Nagyot hibáztam: vettem egy mérleget

Ezt igazán elrontottam! Én, a nagy elvharcos, az önmagad elfogadásának szószólója, elkövettem egy óriási hibát! Most meg azon agyalok, hogyan tudom száműzni az egészet a gondolataimból, hogyan tudok olyan lenni, amilyen még reggel voltam. Reggel, amikor még boldog tudatlanságban morfondíroztam azon, hogyan áll a kiválasztott szoknya az inggel, és nem törődtem a részletekkel. Aztán vettem… Tovább »

A nyolcosztályos gimi több mint képzési forma

Nyolcosztályos gimibe járni hosszú, a felvételi nehéz, oda csak jó tanuló diákok kerülnek be – azt hiszem, ez az általános vélekedés a képzéssel kapcsolatban. Lehet fújjogni, ujjal mutogatni vagy éppen vállat vonni, attól függően, hogy az ember hány évfolyamon folytatta a középiskolai tanulmányait, de az biztos, hogy a legmeghatározóbb nyolc évet egy közösségben tölteni, együtt felnőni, egy… Tovább »

Idézz a neten, megmondom, ki vagy!

Őszintén sajnálom, hogy engem egyáltalán nem hoz lázba a nagy nyilvánosságot kapott Oravecz vs. Tibi atya (ál)konfliktus, főleg, hogy mindkettő rendszeridegen nekem. Persze látok néha-néha felbukkanó bölcsességeket mindkét oldalról, de olyannyira nem foglalkoztat, hogy egyszerűen nem értem, miért ezzel van tele a net. Miután mindenki kicikkezte magát és állást foglalt a kérdésben, szerintem beszéljünk inkább… Tovább »

Tetszik vagy nem, apám lánya vagyok!

Az apákról ritkán esik szó, ha azt elemezzük, kire is hasonlítunk. Legalábbis mi nők hasonlóságokat keresve és azt kimondva, nagyon sokszor inkább csak az anyai példát látjuk magunk előtt, legyen szó jó vagy rossz tulajdonságról. Pedig apa is ott van. Nem csak mint szülő, hanem mint követendő példa, a mintavétel első (második) példája. És nem… Tovább »

Szállj le a netről, és hidd el, hogy szép vagy!

A napokban már sokadszor futok bele, hogy különböző hírportálok, főleg női oldalak egyre inkább veszik elő azon hírességek fotóit, akik mindenféle előnyös beállítást, karcsúsító ruhákat és digitális utómunkát nélkülözve vállalják testüket, hogy ezzel is példát mutassanak a hétköznapi nőnek. Annak a hétköznapi nőnek, aki elégedetlen, magát a címlapokon megjelenő szupermodellekhez hasonlítja, közben az önbizalma egyre inkább csúszik… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!