El nem csókolt csók – körkép a férfi-nő barátságról

Férfi és nő között igenis létezik barátság – állítják sokan, míg legalább ugyanennyien vannak, akik nem hogy nem hisznek benne, példák tucatjait tudják sorolni, amikor biztos, hogy nem működik. A pro tábor elvei szerint létezik a tiszta szeretet, amikor nem látjuk a másikban az ellenkező nemet, nem vonz minket szexuálisan, míg a kontra tábort erősítők szerint pont az utóbbi állapot, tehát a szexuális vonzalom nem zárható ki, mert az egyik fél mindig többet akar. Ők Karinthy szavaival érvelnek: „Férfi és nő sohasem érthetik meg egymást, mert mindegyik mást akar. A nő a férfit, a férfi a nőt.”

A kérdés nem újkeletű. Nem csak baráti társaságokban kerül napirendre újra és újra, hanem a pszichológusoknak, kutatóknak is témát ad. A „pesszimista” szakemberek szerint nem létezik a jelenség, ugyanakkor a kutatók történelmi, szociális és kulturális okokat jelölnek meg, mely magyarázatot ad arra, hogy sokan miért kételkednek a szimpla férfi-nő barátságban (értsd szerelem- és szexmentes kapcsolat.) Az „optimisták” ezzel szemben azt mondják, társadalmunk jelenleg tanulja a koedukált életmódot – amióta ugyanis a nők is dolgoznak, iskolába, sportolni, szórakozni járnak – csakúgy, mint a férfiak, és velük együtt – lehetőség nyílik ezen kapcsolati formák kialakítására és megőrzésére. Ehhez szükséges persze, hogy mindkét fél megtanulja az új rendszert, és idővel természetessé válik, hogy nem csak és kizárólag családalapítás és gyereknemzés miatt találkoznak – tehát képessé vál(hatnak) a baráti kapcsolat fenntartására.

Kinek sikerül, kinek nem – az érveket és ellenérveket hosszan lehet sorolni. A következőkben férfiak és nők mesélnek, akik saját példájukon keresztül foglalnak állást a témában.

Nem létezik! Vagy mégis?

Marcsi (34) „Amikor megkérdezik, hogy ki a legjobb barátom, azt szoktam mondani, hogy a Férjem, és amikor azt kérdezik, ki a legjobb barátnőm, azt szoktam mondani, hogy a Férjem. De tényleg! Az első igazi fiú barátom, aki nem csak a csajairól szóló béna sztorikat mesélte el, meg a haverjai fingós poénjait nyomta, de mégsem azért gyúrt, hogy lefektessen, az a Férjem volt. Nem vicc, a főiskolán ismerkedtünk meg, és kereken egy évig eszünkbe sem jutott, hogy valami legyen. Pedig voltunk együtt egy csomó helyen, végigjártuk az összes tipikus randihelyet, voltunk moziban, kávézóban, játékteremben, a belvárosban egy padon, a Múzeum kertjében, és mégsem. Ezt úgy kell érteni, hogy este nyolctól hajnal négyig sétáltunk a városban, és mindenféle baromságokról beszéltünk, meg röhögtünk, szívattuk egymást. Minden ismerősünk ezer szemmel figyelt minket, hogy mikor jövünk össze, de semmi. Aztán beköszöntött a nyár, leveleztünk. Közben mindenki próbálkozott mindenfelé, elmeséltük egymásnak a sikereinket meg főleg a kudarcainkat. Azt hiszem ez barátság. Aztán szeptemberben minden folytatódott tovább. Majd októberre jött el a mi időnk, amikor bebizonyosodott, hogy nincs barátság. Szerelem van. Vagy olyasmi. Szóval, azt hiszem mi megbuktunk.”

Erika (41) hisz a férfi-nő barátságban, azt mondja pontosan azért, mert az ellenkező nem más szemmel látja a világot, és szükségünk van rá, hogy mi is tudjunk így látni. Ez csak egy férfi baráttal megy. „Számomra csak annyi a különbség férfi és női barátság közt, hogy a férfi a saját szemszögéből látja a dolgokat. Más, mint amikor egy lány baráttal beszélgetek, hiszen ő szinte ugyanazt érzi, mint én. Egy fiú viszont kiegészít, olyan, mintha a másik felem lenne. Nekem mindig is kellett egy ilyen barát. Másképp éli az életét és kiegészít. Vele vagyok teljes, egész ember.”

Veronika (26) szerint is egyszerű a válasz. „Mindig is inkább fiúkkal barátkoztam, a lányok többnyire csak idegesítettek. A fiúk nem hisztisek, nyafogósak, sértődékenyek.”

Gábor (35) nem hisz az ilyen kapcsolat fenntarthatóságában. „Nekem is volt lánybarátom. Aztán beleugrottunk a kapcsolatba, 2,5 évig kitartott. Kihűlt és kialudt. Elég sötét ügylet egyébként, egy barátom barátnője volt előttünk, nem volt tiszta a szakításuk – melegváltás gyakorlatilag. Érdekes, hogy a miénknek is hasonlóan vetett véget a hölgy. Nincs harag, de a sráccal megszakadt a kapcsolat érthető módon, mostanra már a hölggyel is. A sráccal a barátságot bánom, a hölggyel meg maradhatott volna a 2 lépés távolság.

Karesz (41) ezzel szemben több kapcsolatot is fel tud mutatni, ami kizárólag baráti alapon működik, úgy, hogy mindenki megmarad a szerepeinél. Neki több lány barátja is van. „A női-férfi szerepek megvannak. Attól, hogy megosztunk egymással bizalmas dolgokat, közös programokat szervezünk, jól érezzük magunkat a másik társaságában, még megmaradunk férfinak és nőnek. Férfiként felsegítem a kabátját, cipelem a csomagját, bókolok, hogy mennyire csinos, nőként kezelem úgy, hogy megmaradunk a baráti alapállásnál.” Egy ilyen barátság ráadásul problémát sem okoz a párkapcsolatában. „A féltékenység a szememben gyengeség, a barátomban, a barátságban való kételkedés pedig személyem irányában való bizalmatlanság lenne. Amióta élek, vannak ellenkező nemű barátaim és lesznek is.”

A nők hisznek benne, a férfiak kevésbé?

Bár az általános vélekedés szerint a nők inkább hisznek az ellenkező nemek közötti barátságban, vannak kutatások, amelyek 80 százalékos igenlő választ is gyűjtöttek a megkérdezettek körében – tekintet nélkül arra, hogy férfi vagy nő volt a válaszadó. Az interneten böngészve persze ki-ki maga szájíze szerint talál választ a feltett kérdésre, és nyilván más a helyzet, ha nem két emberre vonatkozik a kérdésfeltevés, hanem egy egész csoportra.

Lilinek (31) két fiú barátja is van. „A gimiből is és az egyetemről is vannak fiú barátaim, kettő olyan, akikre tűzön-vízen át bármikor számíthatok. Az egyikük 10 éves korom óta a legjobb barátom, és bár évek óta külföldön él, bármikor hazajön, és találkozunk, vagy csak telefonon beszélünk, onnan folytatjuk, ahol abbahagytuk előtte. Igaz, vele tuti soha nem lesz semmi, mert ő a fiúkat szereti. A másik az egyetemi legjobb barátom, vele éltünk együtt, dolgoztunk együtt, és az éjszaka közepén felhívhatnám, hogy jöjjön segíteni, kérdés nélkül rohanna. Úgy indult, hogy együtt jártunk egy évig, aztán nem jött be a dolog. Kicsit bonyolult volt, de aztán rájöttünk, hogy mindkettőnknek az a legjobb, ha barátok vagyunk. Így is, úgy is nagyon fontosak vagyunk egymásnak és egymás életének a részei szeretnénk lenni, de ha kapcsolatként nem megy, akkor megy barátságként, és tényleg.”

A kérdés összességében a barátság fogalmán és azon a szűk mezsgyén bukik, ahol lehet vonzalom. Kata (31) meg van róla győződve, hogy a gyerekkori (fiú) barátjával sosem volt kémia kettőjük között. „Egyszerűen így alakult. Persze helyes srác volt a suliban, de 12 évesen, amikor kezd ébredezni benned a nő, minden jóképű, de főleg vagány srác tetszik. Aztán úgy alakult, hogy jártunk egy társaságba, mindenkinek volt valakije, de mindig meg tudtuk beszélni a problémákat, az élet nagy dolgait – és nem csak a szerelmi életünket. Nem élünk egy helyen, de ha tudunk, találkozunk, és nincs kínos hallgatás. Neki most nincs senkije, én stabil párkapcsolatban élek, de nem vetődött fel a szex. Persze ő egy férfi, én meg egy nő vagyok. Nekem nem a zsánerem, és nem hiszem, hogy én az övé lennék. Klasszikus baráti kapcsolat a miénk. Ő segítséget kér, mikor nem tudja, hogy rendezze be a konyhát, én mesélek a hisztijeimről, de megyünk együtt színházba, moziba, ahová a pasimmal nem lehet, mert nem szereti a műfajt. Nincs ebből konfliktus. És sokat nevetünk. Szerintem ezt meg tudjuk őrizni egy életen át. ”

Az életkoron múlik?

Kutatások szerint ugyanakkor az sem mindegy, hogy mely életkorban kötődnek a barátságok. Felnőttként ugyanis egyre kevésbé vagyunk nyitottak, kialakult kapcsolataink vannak, ezért a későbbieket “nem hagyjuk elmélyülni”, de az is előfordul, hogy új barátokat szerzünk – akik gyakran ifjúkori ismerősök, osztálytársak közül kerülnek ki.

Doro (40) hosszú múlttal rendelkező kapcsolatokat ápol. „Vannak, akik 25 éve a barátaim. Egyiknek sem volt egy pillanatra sem semmi olyan reakciója vagy beszólása vagy bármi, ami erre utalt volna. Az egyikükkel 16-17 éves voltam, amikor többször együtt aludtunk, de nem volt semmi. Csak sokat beszélgettünk, ez így van a mai napig. Ő egyébként egy igazi férfi, kívül-belül. Sármos, jó testtel, hatalmas humorral és iszonyú jó lélekkel, de soha nem fordult meg, hogy lehetne valami. Se benne, se bennem. Én hiszem, hogy egy barátság mindennél többet ér, és a barátaim nekem a második családom.”

Csongor (41) nem köti korhoz a férfi-nő barátságot. ” Szerintem az, hogy két ember egy hullámhosszon van, nem attól függ, hogy milyen neműek. Sokkal fontosabb az, hogy hasonló legyen a humorotok, az érdeklődési körötök, vagy akár az élethelyzetetek. Egy ex-kolléganőm például pont akkor volt padlón, amikor én, és remekül ki tudtuk panaszkodni magunkat egymásnak.” Hozzáteszi, azért van olyan barátnője, akivel nem bánná, ha más is lenne. „Tündével például – bár nem tartom igazán barátomnak – de szívesen vagyok vele, rendkívül jó társaság, és van egy olyan kisugárzása (az a bizonyos „plusz”), ami valamiért megfog. És ha bárhogy, bármikor úgy alakulna, hogy az ágyban kötünk ki, az csak hab lenne a tortán. Viszont konkrét lépést nyilván nem teszek, hiszen családanya.”

„Talán ez a kulcsa az egésznek, a szerepek – mondja Boglárka (32). Hogy az elsődlegesen kívül milyen szerepeket kell megélnünk a mindennapok során. Nem tudom biztosan, de azt igen, hogy nem tudom elképzelni, hogy valaha is egy férfival úgy tudjak beszélgetni mindenről, mint ahogy pl. a Móni barátnőmmel (igaz, 18 éve ismerjük egymást, biztos ez is nyom a latba). Mint ahogy azt sem, hogy egy férfira úgy nézzek, mint potenciális barátra. Lehet, hogy már koromból fakadóan is, de egyre ritkábban billen el a mérleg afelé, hogy létezik barátság férfi és nő között. Úgy vagyok vele, hogy kialakult barátságaim vannak, nincs szükségem többre, valószínűleg ebből kifolyólag sem tudok úgy nézni egy férfira, mint potenciális barátra.”

Az a bizonyos kémia

Bundás (47) állítja, nem létezik férfi és nő között barátság. „Úgy érzem van lány/nő barátom, de ha belegondolok, akkor ez nem barátság, ez csak egy haverság inkább. Úgy gondolom, nem érdemes a barátság szót leértékelni, elcsépelni. Sok ismerőssel, haverral, havercsajjal lehet kapcsolatunk, de igaz barátság csak kevés van, az olyan, mint a házasság, párkapcsolat, csak sokkal jobban működik, mivel mások az elvárások. Tapasztalatom alapján egyébként a férfi-nő barátság a következő okok miatt nem lehetséges: épp azok a közös pontok, amik egy jó párkapcsolathoz is kellenek, ha működnek, akkor érzelmeket váltanak ki férfi-nő között. Az esetek többségében csak az egyik fél billen ki a barátság egyensúlyából, amit ha megfelelő intelligenciával tudunk kezelni, akkor ez örökre tűnhet barátságnak is. Nyilván a kapcsolat rendszeressége is befolyásolja az érzelmeket. Napi szinten való kapcsolódás, ez lehet személyes, vagy a napjainkban már nagyon elterjedt virtuális „érintkezés” is. Ha ez megvan, akkor megvan a „veszélye” a vélt vagy valós szerelemnek. Ezen felül még ott a kémia is. Véleményem szerint egy kapcsolat kialakulásában szerepet játszik a kémia is. Ha ez nincs, miért keresnénk egy másik nemű ember társaságát?”

Boglárka (32) szerint is a kémia a meghatározó. „Mondok neked egy példát, hogy miért nem. Tavaly, amikor kineveztek vezetőnek, felhívott a cég egy külsős kontaktja, hogy valamikor eljönne bemutatkozni, mivel munkakapcsolatban leszünk, mégiscsak ismerjük meg egymást személyesen. A hangjából annyit szűrtem le, hogy szintén fiatal az illető, valószínűleg korban közel állunk egymáshoz, de ezen és a nevén kívül semmit nem tudtam róla. Eljött a nap, szóltak, hogy jöttek hozzám. Lementem, és ahogy megláttam ezt az illetőt, úgy éreztem, ott áll az a férfi, aki számomra az abszolút de jó pasit jelenti. Mivel meleg volt, ujjatlan pólóban volt, így premier plánban látszott a szinte teljesen tetovált karja. A tetoválás pedig – pláne, ha igényes, és jól áll az illetőnek – nekem olyan szinten a gyengém, mint kb. a férfiaknak a női mell. Én persze nem bírtam levenni a szemem se a karjáról, se a teste más pontjáról, így csak annyit tudtam szabályosan kinyögni, hogy “tegeződjünk, jó”? Se a nevem nem mondtam, se a kezemet nem nyújtottam, ott álltam, mint akit leforráztak, és azt se tudja, hogy mit is kellene csinálni. Szóval, kb. mint egy idióta, úgy festettem én ott. Pedig nekünk úgy kellett volna találkozni, mint vezető és tanácsadó, de ott és akkor nő és férfi voltunk. És ami még érdekes, hogy ez rányomta a bélyegét a későbbi találkozásainkra is. Nyilván össze kellett szednem magam, és a későbbiekben szakmai dolgokról kellett konzultálnunk, együtt kellett dolgoznunk, mégis, a mai napig megmaradt a férfi-nő érzés.”

Barátság – extrákkal

És mi van a barátság extrákkal, oly’ népszerű kifejezéssel?

Erika (41) szerint így nem létezik barátság. Szex és barátság – soha – mondja. Lili (31) pont egy érdekes helyzetben van. „Épp úgy tűnik, hogy keveredek bele egy ilyen kapcsolatba, egy olyan barátommal, akivel egyetemen jóban voltunk, aztán kicsit elszakadtunk egymástól, most meg épp a nagy egymásra találós rész van meg boldogság. Aztán majd kiderül. Viszont az is tény, hogy olyan nagyon közeli barátság sose volt köztünk.” Veronika (26) röviden fogalmaz. „Nem az én stílusom, de irigylem az ilyeneket.”

Érdekes, hogy a megkérdezett férfiak sem gondolkodnak másként a kérdésről. Gábor (35) megosztja a tapasztalatait is. „Volt részem ilyen kimondott „csak szexelünk, de semmi komoly” szakaszban, de fenntarthatatlan. Meddig tart? Mi van, ha valakinek lesz fix valakije? Melyik az a pillanat ahol abba kell hagyni… Bonyolult. A filmekben működhet, de az élet nem Hollywood.” Karesz (41) szerint „jócskán akad ilyen személy, de mindig azt érzem, ha elindulnánk ebbe az irányba, a barátság már soha nem lenne ugyanaz, mint korábban.” Bundás (47) nevet a kérdésen: „Hát nem is tudom, akkor már nem barátság…. ez volna jó házasságnak?!”

Ugyanazt gondoljuk, csak másnak nevezzük?

 A kérdés még sem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. A megkérdezettek közül többen másként kategorizálják a férfi-nő közötti barátságot és a szerelmet is. „Ha jól érzem magam egy másik nemű társaságában és „barátnak fogadom” akkor ott értelem, kémia van. Na már most, ha egészségesek vagyunk, akkor van vonzalom. Vágy. Ezt legtöbbször az intelligencia felülírja. Ennek több oka is lehet. Például, van párja az egyiknek, emiatt aztán nem mutatod a valós nemi vágyad. Vagy félted a barátságot, a közelséget és így mind két félnek meg tud maradni annak, ami. Igen „ami”, mert, hogy ez nem barátság, de nem is párkapcsolat. Erről dalok is születtek, de ami most épp eszembe jut : Az el nem csókolt csók a legszebb csók.”- mondja Bundás (47).

Karesz (41) másként nézi a dolgot: „Az emberi viszonyok (szerencsére) nem olyan logika szerint működnek, mint a természeti erők, itt nincsenek biztos, minden körülmények között irányadó, abszolút igazságok. Itt csak emberek vannak különböző értékrenddel, érzelmi, gondolati háttérrel. Némelyik távol áll tőlem (pl:. milyen barátság az, ahol csak szex van és semmi más), de van, lehet barátság, ha a felek így érzik, ezt akarják.”

Dani (33) szerint a barátság fogalmán múlik a kérdés. „Valódi barátság esetében nem merül fel, hogy szex vagy nem szex. Ha barátság, akkor nekem eszembe sem jut a szex a másikkal, ha meg szexre kerül a sor, az az én fogalmaim szerint már nem barátság. A barátságot én ilyen szempontból nemtelenként kezelem. Nem az jut eszembe a lány barátomról, hogy mit művelnék vele az ágyban, hanem az, hogy mi mindent szeretnék vele megbeszélni, mi a véleménye vajon erről-arról, mikor tudunk legközelebb is egy jót beszélgetni vagy programot szervezni. Szexszel vagy több lesz mint barátság, vagy kevesebb. Érdekes módon azonos nemű barátoknál ritkán merül fel ez a kérdés, hogy szexeltek-e. Teljesen hibás társadalmi fogalom, hogy ha lány barátod van, akkor tuti hogy szexeltek is…”

Kinek van igaza?

Az evolúciós pszichológia szerint férfi és nő akkor tud igazán barát lenni, ha tisztában vannak a szexuális vonzalommal, elfogadják azt, de azt is, hogy amit barátként szeretnek és tisztelnek egymásban, az nem elég egy szerelmi kapcsolatra. A megoldás ilyenkor a szakemberek szerint az őszinte beszélgetés, és ez elejét veszi minden további bonyodalomnak. Csongor (41) is egyetért ezzel, bár nem pszichológus: „Attól, hogy valaki ellenkező nemű, még egyáltalán nem biztos, hogy bejön. Az ember több száz ellentétes neművel van ismeretségben, vagy akár kimondottan jó viszonyban, de nem akar mindegyikkel szexelni. A szerelemhez, szexuális vágyhoz több kell a puszta jó kapcsolatnál.”

És ha a párod nem hisz benne?

Nem csak az a nehéz kérdés, hogy hiszünk-e a férfi-nő közötti barátságban. Hiszen az, hogy hiszünk benne, még nem jelenti azt, hogy el is fogadjuk – pláne, ha a párunk ellenkező nemű barátjáról van szó. Kifejezett tiltás vagy féltékenykedés a megkérdezettek körében nincs, de azért a válaszok árulkodóak, hogy is vesszük, ha a másiknak ellenkező nemű barátja is van. Erika (41) szerint náluk nem okoz gondot: „Már megszokta, elfogadja.” Lili (31) korábbi párkapcsolatában is jól kezelték a kérdést: „Pillanatnyilag egyedülálló vagyok, de az előző párom jóban volt a srácokkal, és semmi gondja nem volt velük.” Gábor (35) szerint ez „habitus függő, meg is ölhet egy barátságot vagy szerelmet bőven. Ezt az elején tisztázni kell a párkapcsolatban, aztán ki-ki eldönti merre meddig.” Marcsi (34) jobban kifejti az álláspontját: „Belegondolva, hogy engem zavarna-e, ha a Páromnak lenne egy ilyen legjobb? Igen, valószínű zavarna, de nem a klasszikus féltékenység miatt, hanem azért, mert miért nem vagyok neki elég jó barát én… Őt zavarná-e? Igen. Nem értené, hogy miért nem ő az én legjobb barátom. Ez olyan mind meseszerű rózsaszín cukormáznak tűnik, pedig nem az. Nekünk is vannak jobb és rosszabb napjaink, és komolyan mondom, hogy minden nap meg kell küzdenünk egymással egymásért!” Bundás (47) szerint, ha a párodnak ellenkező nemű barátja van, az mindig zavarja a másikat. „Azért, hogy mi az, amit vele lehet, velem meg nem? Ha pedig nem tud a párunk erről a barátságról, vajon akkor miért nem!?”

 Ha tetszett a bejegyzés, gyere és csatlakozz a Facebook oldalamhoz, vagy iratkozz fel a hírlevélre. Mondd el a véleményedet, oszd meg a bejegyzést, ha tetszett a poszt, és olvasd el a többit is!