Nem tudom, mit látok benned. Nem vagy semmiben sem kiemelkedő, sem átlagon felüli, ha csak abban nem, hogy úgy vonzasz, akár a mágnes, ha csak a közeledbe érek, elkezd bizseregni körülöttem a világ. Elveszek. Nem látok semmit, nem hallok semmit, csak téged látlak, olyan erővel húz feléd valami megmagyarázhatatlan erő, hogy levegőt venni is elfelejtek, a színek és fények elhalványodnak, a formák elmosódnak, a többi ember egyszerre csak távolodik, és furcsán, hang nélkül artikulál, én meg próbálok higgadt maradni és magabiztosan állni a saját lábamon, de kapaszkodnom kell beléd, mert mindjárt elzuhanok. Nem tudom mi ez, nem tudom mi váltotta ki belőlem, de érzem, a saját bőrödön érzed ugyanezt te is, gyorsan merülő spirálba rántasz magaddal, és megszűnik létezni minden, elég ha csak távolról látlak, ha közelebb jössz és hozzám érsz, biztos, hogy végem. Elsöprő érzés ez, attól félek a földbe tipor, de egyelőre nem bánom, lebegek pár centivel felette, és nem is gondolok rá, milyen szörnyű lesz majd a zuhanás. Veled emelkedem, minden pillanatban csak azt akarom, induljon újra ez az érzés, és nem értem, miért nem pirulok el minden percben, amikor rád gondoltam, hogyan lehet, hogy nélküled is tudok levegőt venni, hogy közben eszem és alszom és élek is, hogy miért nem látja senki, mi játszódik bennem, hogy hogy tudok mégis higgadt maradni, mechanikusan feladatokat végezni, miközben szárnyal a lelkem, pezseg a vérem, és minden sejtem izzik, mintha robbanás előtti állapotban lebegnék szüntelen. Nem tudom ki vagy és miért váltod ezt ki belőlem, csak azt tudom jókor jöttél, nem hittem, hogy megtörténik ez velem, most meg érzem és tudom, hogy csak erre vártam, hogy eddig nem is éltem.
Ha tetszett a bejegyzés, gyere és csatlakozz a Facebook oldalamhoz, vagy iratkozz fel a hírlevélre. Mondd el a véleményedet, oszd meg a bejegyzést, ha tetszett a poszt, és olvasd el a többit is!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: