Nagy öröm ért, amikor pár nappal ezelőtt az Anna’s Books blog jelölt a díjra. Korábban láttam egy-két oldalon, hogy a bloggerek büszkén mutatják, díjat kaptak, aztán a jelölést tovább ajándékozzák, de azt nem hittem, hogy kezdőként magam is e kitüntetés tulajdonosa lehetek. Ezért nagyon örülök és köszönöm!
A Liebster Blog Award közelebbről:
- bloggerek adják egymásnak az online világban, lehetőséget ez arra, hogy olvasóik jobban megismerjék őket;
- a kezdeményezés Németországból indult, innen a neve is, jelentése: kellemes, értékes, legkedvesebb, legédesebb, szeretetreméltó;
- a lánclevelekhez hasonló módon terjed: ha valaki megkapja, továbbadja 5-10 másik kezdő bloggernek, hadd örüljenek ők is, hadd sütkérezzenek ők is a dicsfényben;
- senki sem kötelez arra, hogy továbbadd a jelölést, de miért is szakítaná meg az ember a sort, hiszen díjat kapni mindenki szeret;
- marketing ötletnek sem utolsó.
Mint minden játékban, itt is vannak – folyamatosan változó, de nagyjából állandó – szabályok (mert azért ez egy játék, egy jól kitalált játék):
- Írd meg, hogy kitől kaptad a díjat, linkeld be a posztodba a blogját!
- Írj 10 olyan dolgot magadról, ami nem köztudott!
- Válaszolj a jelölő személy által feltett kérdésekre!
- Nevezd meg az új jelölteket és tegyél fel tíz kérdést nekik!
10 dolog rólam, amely nem köztudott:
- Örök optimista vagyok.
- Szeretek és szeretnék utazni. Bármikor, bármerre, világot látni, mindenhová eljutni – itthon és külföldön egyaránt. Oroszország, Japán, Ausztrália nem maradhat ki az életemből. Az abszolút kedvenceim viszont a skandináv országok.
- Gyerekkoromban rettegtem a sötétben. És féltem az ufóktól.
- Imádom Agatha Christie könyveit. Mindig olvasok tőle egy kötetet (még ha százszor olvastam már, akkor is), de a Mary Westmacott álnéven publikált könyveire még nem szántam rá magam.
- Sosem gondoltam volna, hogy egyszer megtanulok főzni. Magam is csodálkoztam, amikor sikerült (külön vállveregetés jár, mert még senki sem panaszkodott), ráadásul szeretem is – kikapcsol.
- Nem tudok nemet mondani. Illetve tanulom.
- Szerelmes vagyok a rádiózásba.
- Kedvenc állatom a jegesmedve. Odavagyok érte.
- Őszintén sajnálom, hogy az emberek nem törődnek eleget a környezetvédelemmel. Zöldtetős házakat és zöldfalakat szeretnék látni mindenhol, és örülnék, ha minél többet használnánk a megújuló energiaforrásokból.
- Utálom a képmutatást és az igazságtalanságot.
Azok a kérdések, amelyeket nekem tettek fel:
Szeretnéd, ha ez lenne a munkád, az írás, valamilyen formában?
Nagyon örülnék, igen. Hiszem, hogy egyszer sikerülni fog.
Szoktál határidőnaplót vezetni, vagy jegyzed valahol a napi feladataidat?
Eléggé szétszórt vagyok, ráadásul folyton túlvállalom magam – ezért muszáj. Amúgy pedig szeretem a határidőnaplókat (olyan szépek), és tényleg rendszert hoznak az életembe.
Szerinted mi a boldogság?
A pillanatok megélése. Ha jóban vagy magaddal és egészséges vagy, nagy gond már nem lehet.
Mi a kedvenc színed?
A legkedvesebb a kék. De minden színt szeretek.
Mi a kedvenc évszakod, és miért?
Aktuálisan mindegyik évszakot szeretem – a színei miatt. Csodálatos a hófehérbe burkolózó táj, és órákat tudom nézni a szikrázó napsütésben fodrozódó vizet a parton nyáron, de mivel tavaszi vagyok, és normálisan csak 25 fokig tudok létezni, a tavasz és az ősz a kedvencem. Szépek a színek, finomak az illatok.
Mi a kedvenc teafajtád, és melyik az amelyiket soha többé nem innál meg?
Nem vagyok nagy teás. De van egy gyermekkori ízem, a nagymamám teája (mindig sárga Liptont főzött, de csak ő tudta úgy ízesíteni, ahogy igazán szerettem), és folyton kísérletezek, hátha megtalálom azt az ízvilágot. Egyszer kóstoltam borsmenta teát tejjel – soha többet!
Milyen környezetben írod a bejegyzéseidet?
Általában otthon dolgozom, de a kollégáimtól a születésnapomra kaptam egy kis könyvet, hogy bárhol le tudjam írni a gondolataimat. Mindenhová cipelem. És használom.
Melyik a kedvenc városod, ahová elutaztál?
Rengeteg van. Minden várost másért szeretek. Itthon Pécs a kedvenc és Budapest, de szeretnék egyszer elutazni végre Szegedre. Külföldön megszámlálhatatlanul sok kedvenc van, de Poirot miatt London az egyik (ide már sikerült eljutnom), és Vancouver, ahol egy – a szívemnek nagyon-nagyon kedves – barátom él.
Mi szerettél volna lenni gyerekkorodban?
3 éves koromban kukás, majd vasutas. Aztán később színész, jogász és újságíró.
Mióta foglalkozol írással, blogolással?
Idén áprilisban indítottam a blogot baráti biztatásra. Nagyon szeretem, úgy érzem, az írásban ki tudok teljesedni. Egyszer pedig (talán) lesz belőle valami komolyabb is.
Az én díjazottjaim:
Végül az én kérdéseim:
- Mióta írsz, blogolsz?
- Mi alapján választod a témát?
- Mi az az 5 dolog, amit vinnél magadra egy lakatlan szigetre?
- Mi a kedvenc könyved?
- Északra vagy délre utaznál szívesebben? Miért?
- Van példaképed? Ki ő?
- Az európai vagy az amerikai filmeket szereted inkább? Miért?
- Melyik évszázadban élnél a legszívesebben?
- Kávé vagy tea?
- Szeretnéd, ha az írás lenne a hivatásod?
Még egyszer köszönöm a díjat, és gratulálok a nyerteseknek!
Igen, Pécset nagyon bírom, mindig újra és újra beleszeretek, ha ott járok 🙂 És szólok, ha újfent eljutok 🙂 Egyre jobban tetszik nekem ez a Szeged, köszi 🙂
Kedvenc város Pécs? 🙂 Szólj, ha erre jársz! Egyébként mi fél évig éltünk Szegeden is. Ha egyszer eljutsz, nagyon fog tetszeni, szerintem igazi környezetvédőknek való város! (könyves csajszis vok – köszike!)
Kedvenc város Pécs? 🙂 Szólj, ha erre jársz! Egyébként mi fél évig éltünk Szegeden is. Ha egyszer eljutsz, nagyon fog tetszeni, szerintem igazi környezetvédőknek való város! (könyves csajszis – köszike!)
Szívesen 🙂 Kíváncsi vagyok! 🙂
Köszönöm, holnap kitöltöm! :))
Óóóóó Delcsi süt-főz köszöni a jelölést!!! 🙂 🙂 Belinkelem, ha sikerül megírnom a posztot. 🙂